Újabb állásinterjún vagyok túl, hosszú idő óta az első alkalom, amikor nem stresszelt le az, hogy stresszelem az interjúztatót. Kivételesen tulajdonos volt, tehát nem tudnám kitúrni, legfeljebb kivásárolni.
Hogyan mondjuk azt diplomatikusan és etikusan, hogy korábbi munkahelyünk többek között a helytelen gazdálkodás miatt ment csődbe?
És azt, hogy tök mindegy mi a meló, csak fizessenek érte és ne itthon rohadjak?
R szerint örülnöm kéne, hogy engem legalább hívnak interjúra. Örülök.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése