2008. január 30., szerda

Ájvé,

ahogy a svédek mondják. Drága bogaram, Thia, az én egész létezésem a "halál ciki" kategóriába tartozik, a zenei ízlésemet is ideértve, különösképpen, mert jól megfér benne Spears asszony Bach után a listában.
Ha pedig ez nem lenne elég, ráadásul időnként rávetem magam egy témára, addig nem tudom elengedni, amíg szét nem cincáltam, szerintem a "Sixteen tons" gyüjteményem bárhol megállja a helyét a világban. Magyarul ha megtetszik egy zene, akkor megszerzem az összes elérhető verzióját. Még valaki, akinek teljes lemezei vannak ugyanazon rövidke zenemű különböző interpretációiból? Megragadnám a lehetőséget, hogy ha valakinek megvan a "Death to Smootchy" tracklistája, jelezze. Természetben fizetek. Mármint természetesen fizetek. Mármint természetben. Hagyjuk.
Namost annak idején, lánykoromban, én is készítettem egy kis koreográfiát (miniszoknyás-seggrázós) erre, de igazán ezt szerettem meg. De mivel a túlzásoktól természetesen most sem tekintek el, nesze, nesze, nesze.
A labdát nem dobnám tovább, a fiúk nem igazán jók az ilyesmiben, meg az egyik itt, a másik ott... Ráadásul mire idáig értek az olvasásban elég bajuk van azzal, hogy stoppolják össze az ereiket. És a monitort is le kell törölni.

Lelki béke

Dementia lótuszülésben, arcán üdvözült mosollyal és a feje búbján egy féltonnás márványgömbbel.

2008. január 28., hétfő

Férfiak

Az egyiktől megtanultam gügyögni.
A másik megtanított repülni.
Volt aki bízni tanított és volt, aki hazudni.
Tőlük tanultam magam lenni és megnyílni.
Megtanultam nemet mondani.
Megtanultam, hogy a síráshoz erő kell.
Megtanultam hallgatni és megtanultam beszélni.
Mindent tőlük tudok.
Semmit sem tudok.
Ők sem tudnak semmit.

2008. január 26., szombat

A történet

úgy indult, hogy egy lélek vagyunk. Mára kiderült az is, hogy nem ugyanazon a nyelven beszélünk. A legdurvább skizofrénia.

2008. január 22., kedd

Táskám Thiának

Az a csodálatos, hogy több is van, elôre installált tartalommal. A jelenleg alkalmazott némileg bölcsészkellék-jellegû darab tartalmazta például azokat az iratokat, amelyeket évekig kerestem, míg két hete elô nem vettem ezt a táskát. Egyébként csalódást kell, hogy okozzak: jegyzetfüzet, feladandó levelek, 5 toll, pendrive, pénztárca, forgalmi, névjegykártyák (saját), egy csomag Mentos arra az esetre, ha leesne a vércukrom, tartalék papirzsepi és két doboz tartalék cigi. A többi cuccom szanaszét a zsebeimben. Ezért szeretem a telet. Megkétszerezôdik a tárolórekeszek száma.
A zsebeimben található továbbá két kulcscsomó, lottó, további névjegykártyák (másé), 2 öngyújtó, 1 csomag rágógumi, 1 doboz cigi, 1 csomag bontott papirzsepi, autókulcs, két telefon.
A két kupac között nagymértékû az átjárás, a jegyzetfüzetet leszámítva, az nem fér el máshol, tehát tekinthetô stabil pontnak.
Más biológiai hímek, mint J, Shiva vagy Honey hogy vannak ezzel?

2008. január 21., hétfő

Álmatlanul

Ki siratja el a siratóasszonyokat?
Ki a támasza az erősnek?
Ki mesél a mesélőnek, ha nem tud elaludni?

Ki válaszol a visszhangnak?
Ki hisz a hitnek?
Az angyalokat ki őrzi?

Ki menti meg a megmentőt,
a hallgatót ki hallgatja,
és önmagamtól ki ment meg?

2008. január 11., péntek

Tanmese vagy rémtörténet?

Valaki hosszú évek kemény munkájával tökéletessé tette magát és világát. Valaki most a tökéletes világában tökéletesen egyedül van.

Státusz

Vírusszám: 23 900, Cd4: 332, 25%
Biztosan, de annyira azért mégsem lassan...

2008. január 10., csütörtök

Rég volt

Évekkel ezelőtt, télen, volt egy szúnyog a szobámban. Napközben eltűnt, bárhogy is kerestem, de miután lefeküdtem, a sötétben meghallottam a zümmögését. Ezerszer próbáltam elkapni, felkapcsoltam a villanyt, de sehol nem találtam. Több hét eltelt, aztán egy este nem jött többé. Napokig nem tudtam aludni, vártam, hátha ismét meghallom.
Jó, hogy van valaki, aki állandóan kaját kunyerál, aki reggel nem hagy aludni, aki az ajtóban vár, amikor hazajövök, aki alszik a hasamon, ha egyedül érzem magam.

A vég kezdete

Ma az egyik kollégám szépnek nevezett, a másik meg okosnak.

2008. január 9., szerda

Új év

Nem hiszek az újévi fogadalmakban, de az újév hajnalán könnyelműen megfogadott "visszaszokok a dohányzásra" máris beteljesülni látszik. A másik irányba sokkal nehezebb volt. Csak az vigasztal, hogy Valaki megígérte, hogy leszokik velem júliusban. Hátha akkor könnyebb lesz.
Nem hiszek abban sem, hogy az első nap végzett tevékenységek előre vetítik az éves aktivitást, de lehet, hogy jövőre inkább korán lefekszem - nem egyedül -, aztán reggel jót szexelek, egész nap lustálkodok, és eszembe sem fog jutni a takarítás, semmilyen értelemben.
Kezdek babonás lenni, pedig nem is tettem hagymát az ablakba. És lencsét is azért főztem, mert finom volt, a gályatulajdonos ígérete szerint ebben az évben úgyis felvet majd a pénz. Csak tudjak mibe kapaszkodni.
Azért az is elgondolkodtató, hogy kollégáim véleménye az volt a mai együttülésen, csak azért vagyok olyan, mert nehéz időszakom van. Azokra a bizonyos napokra velem kapcsolatban még sohasem hivatkoztak. Azt nem mondom, hogy kezdek vénülni, az már folyamat, ráadásul hála a botoxnak a mosoly az arcomon állandósult, inkább talán gyengülök, ha rám van írva, mit gondolok.
Más kérdés, hogy pont tegnap éjjel közös megegyezéssel felmondtam a cégemnél, két hetet adva arra, hogy megtalálják az utódomat. Igaz, hogy csak álmomban.
Kíváncsian várom a fejleményeket, voltak terveim, elhatározásaim erre az évre: tavaszra a CILS4, az őszi fej-vadászszezoznra pedig a dobbantás, de ha ezek is úgy teljesülnek, mint a várt szokásos évi nagy veszekedés, nem sok jóra számítok. Majd jövőre.

2008. január 5., szombat

Egyedül

Mivel az élet úgy hozta, hogy mindenki egyedül hagyott ma, a forró csokis és kuglófos reggeli után összedobok valami frenetikus kaját, olvasok, tévézek, délután egy kád illatos-forró fürdőben olvasgatok, este, vacsi után popcornnal és sörrel tévézni fogok.
Akinek van füle a hallásra, hallja.
Lehet hogy túl sok Szex és New York-ot nézek?

2008. január 2., szerda

Csak ígérgetek

Úgy tûnik, rekordév lesz az idei: majdnem megfogadtam, hogy visszaszokok a dohányzásra, drágámmal nem vesztem össze és nem ittam magam cikcakkosra és senkit sem cipeltem ágyba magammal az év elsô napján. A munkahelyemen nincs ôrültekháza, reggel nem aludtam el és sétáltam ahelyett, hogy autóba ültem volna.
Mindebbôl arra következtettem, hogy valószínûleg az idén minimum elgázol egy autó, a munkahelyem vagy megszûnik, vagy kirúgnak, az egész évem szexmentes lesz, egyedül maradok és halálra unom magam.