Végre van egy pici szünet, senki nem sertepertél körülöttem, nem kell angolul csevegni, szóval pihenhetnék, de mindek :-)
Háromnegyed hétkor gyülekező vacsihoz, mindig környékbeli étterembe megyünk, viszont az eddigi étkezésekre egyetlen szavam sem lehet, a kaja több, mint kitűnő, viszont szerény véleményem szerint baromi drága. vagy csak én vagyok nagyon szegény... Tegnap egy gombás csirkemell - a legolcsóbb tétel az étlapon - 15 euro volt, a menü 24, egy korsó sör 4 euro. Mellesleg eddig még rossz sört sem fogtam ki.
Délelőtt ismerkedés gyanánt két csoportban átbeszéltük országaink helyzetét, kezelés, NGO-k, stb. témakörben. Honfitársam volt olyan kedves, hogy javasolja két csoport létrehozását, mivel a legtöbb országból ketten vagyunk, így elméletileg gyorsabb lehetett volna. Természetesen megint kifogtam, a csoportomban rajtam kívül csak ex-szovjetek voltak, így rajtam kívül mindenki beszélt oroszul. A végén még én is, mert időnként váltottak, tekintet nélkül arra, hogy sem a moderátor, (Stefan), sem én nem értettük, na jó, egy-két szuó eszembe jutott.
Meg kellett állapítanom, hogy a legtöbb helyen komolyan veszik a civil kezdeményezéseket, ők is komolyan vaszik önmagukat, valóban ég bennük a tettvágy, nem úgy mint nálunk. Ami még jó, hogy alapvetően nem a melegek jelentik a központot, legalább annyira törődnek a drogosokkal és a prostituáltakkal. Nem úgy, mint nálunk, ahol szegény Márti ellen a legfőbb érv az volt, hogy nő - még ha nem is mondták ezt ki.
A második szekció némileg nehéz volt: gyakorlatilag a terápiák, gyúgyszerek, fejlesztés alatt lévő gyógyszerek; csupa olyan dolog, amit már szegény Honey is megpróbált a felyembe tömni, eddig sikertelenül, de legalább annyit megértettem, hogy melyik kombinációval lenne a legérdemesebb kezdeni majd a gyógyszerszedést. A neveket már elfelejtettem természetesen, de kaptunk tájékoztató füzetet, szóval a képről legalább felismerem.
A harmadik szekció tulajdonképpen a téma, ami miatt jöttünk, bár csak vázlatosan, a bategjogokról, hogy mindenkinek joga van az egészséghez, ezáltal az ellátáshoz. Sok újdonság nem volt, viszont a tudás, amit átadnak, széleskörű és rendszerezett, olyan aspektusokat is kiemel (pl. emigránsok, marginalizált csoportok), amelyek felett egy magyar átsiklana.
Végre azt is megértettem, miért jó, hogy eljöttem: ötleteket gyűjteni, arcomat megmutatni, egy jövőbeni, működő és ütőképes szervezet létrehozásához.
Az utóbbi időmben teljeses agykapacitásom ezen pörög, remélem, nem hiába. Falakat talán nem tudok bontani.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése