2010. szeptember 13., hétfő

Back

Szóval hosszú idő után újra itt, majd kiderül, mennyire kitartóan.
Hiányzott már az írás, de a körülöttem zajló dolgok nagy részéről nem akarok vagy nem lehet írni, így kussoltam.
Időközben munkanélküli lettem, ugyanakkor elfoglaltabb és kiszolgáltatottabb mint eddig bármikor, egyelőre nem tudom, hogy élvezzem vagy sírjak miatta. Vagy sírva élvezzek.
Jelentem, a gyógyszerkezdés után tapasztalt fényérzékenység többé-kevésbé állandósult látásromlássá alakult, egyre durvább, nemsokára kontroll, kénytelen leszek megcélozni a szemészetet is. Annál inkább, mert az utóbbi néhány hetet olyan migrénrohamokkal töltöttem, amelyeket eddig elképzelni sem tudtam. Soha nem volt korábban ilyen fejfájásom. Nem szeretnék többé. Pedig a jelek szerint hozzá kell szoknom. Ahogy még sok minden máshoz.
Jelentem továbbá, hogy személyiségfejlődésem újabb szakaszába léptem, promiszkuisabb és elgondolkodóbb lettem, a miérteket azonban már kezdem érteni, így főleg a hogyan és mit foglalkoztat. Ebből kifolyólag nem tartom kizártnak, hogy még kevésbé leszek érthető, alkalomadtán pedig tizennyolcas karika kerülhet a kezdőlapra. Nem ígérek semmit, előbb szeretném, hogy a nekem tett ígéreteket elkezdjék végre beváltani.
A régen esedékes ráncfelvarrást is tervezem, lassan két éve, tehát kevés lelkesedéssel.
Szóval még élek, és újra írok egy darabig.

Nincsenek megjegyzések: