2007. december 8., szombat

Megkötözve

Hála kedvenc tulajdonosom vadiúj ügyfelének, most is bent b...hatom a rezet, mert egyedül én vagyok annyira marha, hogy aggódjak mindenki helyett. Tulaj átadta, leszarja, kollégáknak hétvége van, saaaajnos már programjuk van, ügyfél toporzékol, hogy de neki nagyon kell, mert egyébként nincs értelme. Hát Dementia akkor megoldja. Dementia mindent megold.

Vagy majdnem mindent. Azt még ô sem tudja megoldani, hogy hogyan kommunikáljon egy olyan valakivel, aki face-to-face nem akar beszélni, a telefonban nagyokat hallgat, mert úgy nem tud, leírni pedig nem hajlandó a hasfájását. Dementia már régen szeretett volna megtanulni jelelni, most bánja, hogy eddig nem sikerült, talán az lenne a megoldás. De játszhatna Activity-t is. Vagy barkóbát. Nem, az nem lenne jó, mert ott is beszélni kell. Marad a mutogatás vagy a rajzolás. A rajzolás kilôve, élénken él benne a jelenet, amikor a négyéves unokahúga a neki rajzolt krokodilra azt mondta, hogy béka. A mutogatáshoz pedig megint azonos térben és idôben kellene tartózkodni, és ugye az arra történô felhívás válasz nélkül maradt. Szóval Dementia most szenved, mert van valami, amit nem tud megoldani. Szenved akkor is, ha nem rajta múlik, mert Dementia ilyen.

Legalább van idô írni. A korábbi ekkléziaszitikus szexuál-gasztronómiai rettenet amúgy sem szerencsés, hosszú távon pedig határozottan sablonos lenne. Nem szeretjük a sablonokat, hivéve, ha html és nem nekünk kell elkészíteni. Az egyházi vonal amúgy is tilos, mert ugyanaz történik, mint minden mással: egy kisebbség alapján ítélik meg a többséget. Ráadásul azt a többséget, amely már nem tagadja a kisebbség létezését. Én például nem azért vagyok hülye, mert buzi vagyok, és nem azért vagyok buzi, mert hülye vagyok. Tudjátok, az általános iskolai földrajz feladatok: A állítás igaz, B állítás igaz, összefüggés nincs. Mondjuk a médiának érdekesebb naponta elôásni egy-egy ilyen jellegû hírt, mert ugye érdekesebb arról írni, hogy egy pap megdugott egy kisfiút, mint hogy egy másik évtizedek óta százak életét menti meg Afrikában vagy dél- Amerikában. Ez utóbbi nem hír, mert az a dolga. És az sem hír, hogy valaki, mondjuk Böszme Tihamér megdugott egy kisfiút. Ha elkalpják, igen, de a kisfiúnak nem fog tíz év múlva eszébe jutni, hogy beperelje. Mert Böszme Tihamér nem fizet, az egyház pedig igen. Tévedés ne essék:minden pedofilnak szíves figyelmébe ajánlom a kasztrálást, akár segítek is.
A katolikus egyház merev ragaszkodása a cölibátushoz más jelegû probléma. És az is, hogy sok országban még mindig egyetlen kiút a nyomorból az egyházi pálya. A megélhetés kontra hivatás dilemmája az emberiséggel egyidôs.
Merem mindezt mondani, mert magam is katolikus lévén beteg, segítségre szoruló ember vagyok, legalábbis egyházam hivatalos álláspontja szerint.

4 megjegyzés:

shivamantra írta...

jó, de abban megállapodhatunk, hogy valahogy nincsenek rendben a dolgok ottan. nem a hittel van bajom, hanem a vatikánnal.

Dementia Schikk írta...

Tévedés ne essék: nem polírozom én sem. Csak nem szeretem az egyoldalú megközelítést. Sehol, semmilyen összefüggésben. Pl. Ratzinger úr megnyilatkozásai közben rendszeresen lebiggyed a szám jobb sarka.

shivamantra írta...

a raccinger aszonta tegnap, hogy a meleghézasságok miatt nincs világbéke.

Dementia Schikk írta...

Nem hallottam... Enélkül is van elég bajom.