Ajándékozok neked egy rózsát,
Egy vörös rózsát, mindent lefesteni.
Egy rózsát minden könnyedért, hogy megvigasztaljon,
És egy rózsát, hogy szerethesselek.
Ajándékozok neked egy rózsát,
Egy fehér rózsát, mintha a menyasszonyom lennél,
Egy fehér rózsát, segítsen neked elfelejteni
minden kis fájdalmat.
Antonio vagyok és őrült.
'54-ben születtem és itt élek gyermekkorom óta:
Azt hittem, démonokkal beszélgetek,
Így negyven éve bezártak egy elmegyógyintézetbe.
Azért írom neked ezt a levelet, mert nem tudok beszélni.
Bocsáss meg a kisiskolás kézírásért -
És meglepődök, hogy még van bennem érzelem -,
De a kéz bűne, mely nem szűnik remegni.
Olyan vagyok, mint egy zongora törött billentyűvel,
Részegek zenekarának disszonáns akkordja.
A napok és az éjszakák egyformák
Az opálos üvegeken átszűrődő kevés fényben.
Magam alá csinálok, mert félek.
Az egészségesek társadalmának mindig söpredék voltunk,
Vizelettől és fűrészportól bűzlők:
Ez egy mentális betegség és nem létezik gyógymód.
Ajándékozok neked egy rózsát,
Egy vörös rózsát, mindent lefesteni.
Egy rózsát minden könnyedért, hogy megvigasztaljon,
És egy rózsát, hogy szerethesselek.
Ajándékozok neked egy rózsát,
Egy fehér rózsát, mintha a menyasszonyom lennél,
Egy fehér rózsát, segítsen neked elfelejteni
minden kis fájdalmat.
A bolondok kérdőjelek mondat nélkül,
Űrhajók ezrei, amelyek nem térnek vissza a bázisra,
Babák, melyeket kiterítettek a napra száradni.
Az őrültek egy olyan Isten apostolai, aki nem akarja őket.
Havat barkácsolok magamnak polisztirolból,
A kórképem az, hogy egyedül maradtam.
Most vegyetek egy távcsövet…. mérjétek fel a távolságokat,
És nézzetek rám és magatokra… ki veszélyesebb?
A kórtermekben titokban szerettük egymást,
Kihasítva egy sarkot, mintha csak a miénk lenne.
Néhány pillanatra emlékszem, amikor élőknek éreztük magunkat,
Nem úgy, mint az archívumokba zsúfolt kórlapok.
Az emlékeim közül az utolsó leszel, ami elszáll:
Olyan voltál, mint egy radiátorhoz kötözött angyal.
Mindazonáltal én még mindig várlak,
És ha lehunyom a szemem, érzem a kezed ahogy végigsimít.
Ajándékozok neked egy rózsát,
Egy vörös rózsát, mindent lefesteni.
Egy rózsát minden könnyedért, hogy megvigasztaljon,
És egy rózsát, hogy szerethesselek.
Ajándékozok neked egy rózsát,
Egy fehér rózsát, mintha a menyasszonyom lennél,
Egy fehér rózsát, segítsen neked elfelejteni
minden kis fájdalmat.
Antonionak hívnak, és a tetőn állok.
Kedves Margaríta, húsz éve várlak.
Mi vagyunk az őrültek, amikor senki sem ért minket,
Amikor még a legjobb barátod is megcsal.
Itt hagyom neked ezt a levelet, mennem kell.
Bocsáss meg a kisiskolás kézírásért.
Meglep téged, hogy vannak még érzelmeim?
Lepődj meg újból, mert Antonio tud repülni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése