2008. augusztus 31., vasárnap

Paraszimpatika

Drágaszág végre életjelet adott, mármint olyan fomában ami nem csak gépek által mérhető. Szarul van, de legalább már beszél. Mondjuk, én sem hiszem hogy nagyon beszédes kedvemben lennék, ha így kipakolnának...
Más kérdés, hogy annak ellenére hogy nem ettem fagyit, nem voltam légkondis helyiségben, egyáltalán nem csináltam semmit annak érdekében, hogy megtörténjen, fáj a torkom. Nem kicsit. Nagyon. A garatom jobb oldala annyira dagadt, hogy felényire csökkent a nyílás, minden nyelés komoly fájdalmat okoz. És csorog a nyálam. Ez nem tudom mitől van, de folyamatos a nyáltermelésem, gondolom régebben ösztönösen nyeltem, ám most a fájdalom miatt nem megy, így ha nem figyelek, akkor kifolyik a számból.
Próbálok teázni, szedem a Neocitránt meg a C vitamint, hátha elmúlik.
Jellemzően akkor vagyok beteg, amikor egyedül vagyok.
Nem mintha az utóbbi időben lenne más lehetőségem.
Vagy az elkövetkezöben.

Nincsenek megjegyzések: