Drágaszágom nem vette fel a telefont ma délben. Ilyen már máskor is történt. Azóta számtalanszor próbáltam hívni, de csak az üzenetrögzítő felet. Amióta kórházban van ilyen csak akkor történt, amikor altatták. Utálok "szerető" lenni, mert egy délutánnyi elérhetetlenség miatt nincs jogom asszonypajtást hívni. Utálom a titulusom, mert nincs jogom Vele és mellette lenni, ha valami történt, az orvos nem engem értesít.
Így várok. Próbáltam szexpartnert keríteni, ma senkinek sem kellek - annyira azért nem félek, hogy bárkivel elmenjek. Akiknek panaszkodhatnék, nem elérhetők. Rágyújtanék, de drágaszágnak megígértem hogy leszokom, és nem lenne jó ötlet az éppen leküzdött nikotinhiány miatt - hátha számonkéri.
Most várok. Holnapig. Aztán újra megpróbálom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése