Drágaszágom örökösei nagy türelmetlenséggel, pénzre éhesen és tanácsaimra süketen hívogatnak. Ismerôseim enyhén lehülyéztek az otthagyott plazmatévé és egyebek miatt, de képtelen vagyok elvinni bármit is. Amit viszont elviszek, képtelen lennék visszaadni. A ki nem mondott szavak miatt nagy kedvem nincs is oda visszamenni, a leveleim miatt benézek, amúgy csak akkor fogok, ha megkérnek rá.
Amennyiben a minenható bank is úgy gondolja, még van esélyem lábra állni, egyelôre a szerveimet árulom, az autóm senkinek sem kell. Saját - elzálogosított - lakás talán decemberben, ez egyrészt a banktól, másrészt a kivitelezôtôl függ, az egyeztetések jól haladnak, megoldhatatlan problémát egyik sem jelzett eddig...
Köszönöm mindenkinek a jó és rossz szavakat - mindenkitôl akkor és azt kaptam, amire szükségem volt, ha kellett észérveket, ha kellett simogatást, ha kellett rugdosást. Nagyon kedvesek vagytok.
Új élôhelyemen nincs konyha és net, a világvégétôl néhány méternyire, odaát van, szóval sem virtuális, sem fizikai vendégeket nem tudok fogadni, igaz, csak aludni járok oda. Most hálóvendégeket sem fogadnék.
Az ôrülettôl csak a rengeteg munka ment meg, a béremelésért keményen meg kell dolgoznom, remélem, hosszú távon is megéri. Kétnaponta menetrendszerûen bôgök, állítólag fogytam - a mérleg nem azt mutatja. És esténként elmondhatatlanul fáradtan forgolódom.
4 megjegyzés:
Küldtem neked mélt megkaptad?
azért egyél is néha valamit (rosszabb vagyok, mint anyád...).
ha a mai statisztikádban lesz 800 letöltés az mind én vagyok :))
Tamás: pont ma szörnyülködött kolléga, hogy havi százhúszezret költök kajára. Vissza kellene fognom magam...
Thia: válasz ment, a statgépem csak 500-ig mér :-)
Megjegyzés küldése