Mindenféle

Amióta priváttá tettem a blogot összesen hárman nehezményezték, mindenki rögtön kapott meghívót, de csak ketten látogatnak.
És van egy titokzatos valaki, aki a nickemet hajszolta a gugliban. Onnan tudom, hogy míg pár hónappal ezelőtt naponta ellenőriztem a látogatási statisztikákat, a kapuzárás óta most először ismét eszembe jutott. Ez azért is érdekes, mert magam is nagy keresőbúvár vagyok, Honey ki is akadt, hogy amikor megmutatott egy-két szintén zenész blogot, egy napon belül kiderítettem minden elérhető információt Shiváról (bocs). Meg a főnököm, amikor be akarták vonni egy bizonyos alapítványba, aztán elkezdtem kutatni, és hát nem túl sok de annál szaftosabb infót találtam, és másnap felhívták, hogy nem kéne olyan komolyan venni azokat a híreket. Ahogy én nézem az IP címeket, úgy más is, a céges gépről kerestem, és a címünk tartalmazta a cégnevet. Reménybeli kedves, de nem-tudjuk-honnan-ismerős ügyfelemet a minap sikeresen lekáderoztam, a szakmai önéletrajzát én is megírhatnám, sőt, azt is tudom, mikor és hova szándékozik menni nyaralni. Mondhatni, túlzottan kíváncsi vagyok. Lehet, hogy egyszerűen mániákus. Netcsatlakozással bármilyen beszélgetésbe bekapcsolódok, bármit megtalálok. A kollégáim először nagyon utáltak, mostanra megszokták és alaposan ki is használják.
Szóval a titokzatos keresőmnek átnéztem a találatait, de az inkognitóm biztonságban van. Egyébként a blog lezárásának is ez volt az egyetlen oka, nem akartam mindig mindenről virágnyelven beszélni. Ez rólam szól, nekem, meg annak, akit érdekel.

A tegnapi plakátelemzésem, bár utólag elolvasva - leszámítva a helyesírási hibákat - is helyénvalónak tűnik, egy kissé elhamarkodott volt. A plakátok közül ugye csak ez és a nullkreatív filmes (meleg + film = rózsaszín háttéren lila filmtekercs, amúgy grafikailag ez is nagyon profi munka) az elérhető, de ha jól értem nefi szavait "hát még ki sem jött a többi, na, azok lesznek ám ütősek", akkor lesz más is. Egy nagyobb egység részeként pedig akár értelme is lehet. És ezt nem azért mondom, mert akár a BBDO is lehetne a következő munkahelyem. Meg azért, mert "ismerem" a gyerekeket az anyjukkal együtt. Ez kb. olyan, mintha az ajtó közelében lévő ágyon zajló szexcsatát a kulcslyukon keresztül lesné valaki. Szóval a fikázással még várok amíg kinyílik az ajtó.

Közben pedig toldozgatom a blogot, túl sok minden érdekel, be akarok linkelni egy csomó mindent, de jó lenne mindkét oldalra boxokat rakni, ilyen stylesheet-et pedig nem találtam. És őszintén szólva, képtelen vagyok megcsinálni. De lehet hogy csak lusta. Vagy egyszerűen nincs rá két napom. Na ez nem igaz. Azt hiszem, baromi hosszú lesz a linklista, és hát még össze kell szednem a bátorságom. És a szép rózsaszíntől is meg kellene szabadulni, bár az az imidzsem része.

És ha már a lustaságnál tartok: na erre tényleg gyógyszert kellenem szednem. Egy csomó mindent csinálhatnék, ha nem a számítógép/TV/póker hármassal tölteném minden időmet. Például kitakaríthatnék (ajvé!), elkezdhetnék tornázni, elvihetném Macskát állatorvoshoz (kétszeresen ajvé, a legutóbbi látogatás okozta sokkot még nem hevertem ki), megcsinálhatnám drágaszágom új honlapját, tanulhatnék nyelvet, olvashatnék, vagy legalább elmehetnék sörözni. De neeeeeeeem, itt ülök a gép előtt, és inkább blogot írok. Mindjárt főzök kolbászt, mert azzal kevés a mosatlan, és megeszem a tv előtt. Ja, amerikai e vagyok: napok óta mélyhűtött pizzán és hamburgeren élek, esténként pedig sört vedelve tespedek a tv előtt. Valaki rúgjon már belém.

Ma tettem még egy érdekes felfedezést, köszönhetően a lenti plakátnak: pár évvel ezelőttig mondhatni nem létezett melegbuli nélkülünk, minden este legalább egy, hétvégenként legalább három műintézményt felkerestünk. Miután pozitív lettem és a vadászatról önként, bár korántsem dalolva lemondtam, már csak hétvégén jártunk. Amióta kamingautoltam a munkahelyemen is, már hétvégén sem járunk sehová, drágaszág belefáradt, én meg heteró kollégákkal heteró módon időnként kocsmázok. És nem hiányoznak a bárok. Csak most esett le, hogy miért. rájöttem, hogy nem csak meleg helyeken lehet meleg az ember. Ha látványosan és szándékosan buzulok, a pasiknak már alig szalad össze a szemöldöke, a csajok meg a keblükre vonnak. Én lettem a "meleg, de normális haver".