Na most.

Reggel a kávét szürcsölgetve hirtelen észrevettem egy különös ízt. Először kardamomra gyanakodtam, aztán egyre határozottabban muskátliszerűvé vállt. Ezen már meglepődtem. Nagyokat szívtam a cigarettából, de mintha az is muskátlis lett volna, aztán a narancslé is. Ezen a ponton elkeseredtem, mert egyértelmű tanúbizonyságát észleltem annak, hogy az érzékeim kezdik felmondani a szolgálatot, ugyanis ötven méteres körzetben egyetlen muskátlit sem láttam. Aztán rájöttem és egyfajta megkönnyebbüléssel nyugtáztam, hogy a tömény Domestosba áztatott kiskanállal kevertem meg a kávét. És hirtelen az is beugrott, hogy tizenharmadika van.