2008. május 27., kedd

Csak nyugisan, öregesen

Tulajdonképpen elégedett vagyok, megtaláltam az újabb pörögnivalókat, vannak rövid-, és középtávú céljaim, még ha másoknak nevetségesek is. Kis ember, kis célok, kis értékek.

A legkellemetlenebb kollégáim közül az egyik már dobbantott, a másikat még bátorítom, ha minden jól megy, nemsokára ô is elmegy. Más kérdés, hogy a fônököm így abszolút egyeduralkodó lesz, de leszarom, amíg megkapom a fizetésem. Ha van olyan hülye, hogy mindent magára vállal, én nem töröm magam feleslegesen, így legalább valammennyire jogosan döngetheti a mellét, milyen frankó csávó.

Szegény drágaszágom meg csak szenved és szenved, mint egy gyerek, egy napja sem szedi a gyógyszert, de már szarabbul van. Tegnap éjjel sokat beszélgettünk, értelmesen, ilyenre csak Ex idején volt példa (igaz, akkoriban már-már kórosan). Jött a szokásos, hogy keressek szebbet, fiatalabbat, potensebbet, ô meg anyámékhoz költözik. A szépség/fiatalság témában még csak-csak segíthetek (elég ismételgetni), de bogyók nélkül az utóbbi egyelôre veszett fejsze. Megint találtam egy csodát, persze tesztelnem kellene, de már múlt héten is ciki volt, mert miután órák elteltével sem volt látható jele a két csodakapszulának minôségvizsgálatként magamhoz vettem egyet, közel két napig látható eredménnyel. Mondjuk haszna így is volt, mert ki tudna ellenállni nekem a vágy ilyen kézzelfogható tanúbizonysága mellett? A kapszula tehát mûködött, viszont drágaszágom pszichohondriája vagy egyéb mellékhatásai miatt mindenféle belsô zavart okozott, így további használata kizárt. Az is lehet, hogy egyszerûen a szûkületeket tovább szûkítette, de más hatásmechanizmust nem igazán tudok elképzelni, bár a királytök elég ígéretesnek hangzik, mert általában használatos gyógynövény vizes problémákra, viszont egyes leírások szerint ugyanakkor dehidratál, ami kicsit ellentmond ennek. A múlt heti kísérlet után viszont nem lesz egyszerû bármit is lenyomni drágaszágom torkán, igaz, egy enyhébb rohamot már hatásosan kuruzsoltam gazokkal. Valószínû, hogy az általam kívánatos mellékhatást nem fogom említeni, csak az örvendetes elsôdleges felhasználási módot. Így viszont a lórúgás kategóriájú kivonatok is ki lesznek lôve, de egy teát azért még belé tudok diktálni. naponta háromszor nehezebb lesz. És nem maradhat el a kísérletezési fázis sem, már kinéztem magamnak, viszont magamban nem fogok teázni, tehát maradnak a jóval erôsebb kivonatok. Ha az eredmény esetleg megint drasztikus lenne, max. hamar leállok, bár pont az a lényeg, hogy minôséget javít és nem teljesítményt növel. Majd veszek glükozamint is, talán azzal elkerülöm az ínhüvelygyulladást.

Alapvetô probléma, hogy míg a pszichológiai eredetû probléma kezelésében már túl vagyok sikeres terápiákon, mert Ex is szenvedett egy ideig illetve már olyanokkal is véghezvittem csodát, akik maguk sem hitték volna hogy lehetséges, a szervi problémákon nem tudok segíteni. Hiába emlegetem a mûtétet, a dokinak igaza van, ahhoz még fiatal. Sajnos hozzá nem párként megyünk, én csak tolmácsként vagyok jelen, tehát önálló kérdéseket nem tehetek fel, drágaszág meg van annyira macsó, hogy ilyen dolgokról ne beszéljen.

Azért nem lennék Dementia, ha nem tartanék több vasat is a tûzben, a tegnap éjjeli beszélgetés során hangsúlyozottan kitértem az alternatív szeretkezési lehetôségekre, és nem maradhattak el határozott utalások sem a szerelem és a szex megkülönböztetésérôl. Drágaszágom nem is tudja, mennyire reménytelen a helyzete, túlságosan szeretem ahhoz, hogy ilyen állapotban vagy ilyen okok miatt elhagyjam. Ezt is kerek-perec kimondtam, a jelenlegi állás szerint ha akar, mehet, én nem fogok. Persze nem akar, szeret, szenved és nem akarja, hogy én is szenvedjek, viszont erre nem a szakítás a megoldás. Elôbb-utóbb megérti.

A napokban mondott egy pszichológus okosságokat a párkapcsolatokról, igaza volt: egy kapcsolat addig tart, amíg mindkét fél talál benne értéket, én hozzátenném, hogy amíg legalább az egyik fél tesz erôfeszítéseket annak érdekében, hogy fennmaradjon. Ha Honey türelmesebb lett volna, most nem az építésen dolgoznék, én is tudom, hogy ez a kapcsolat alapjaiban nem fog változni belátható idôn belül. Ugyanazok a kulcsszavak hangzanak el, csak éppen most arra használom ôket, hogy alapot képezzek, új határvonalakat jelöljek ki és nem arra, hogy a végén eljussunk arra a pontra, ahonnan nincs értelme folytatni.

És ha má' Honey: sajnálom. A tegnap esti, tôlem elvárható módon ôszinte beszélgetés során kettôig jutottam a szerelmeim felsorolásában. Viszont igazat mondtam, nagyon ritkán érzek bármit bárki iránt, az azonban részemrôl hosszú távra szól. Eddigi tapasztalataim szerint bármiféle fizikai vagy egyéb kapcsolat nélkül is minimum évtizedekre. Így sutba vágva a szerintem jogos  - tudom, fáradt volt, nem volt kedve, randira készült, stb. - sértôdésemet ismét érdeklôdô és tündibündi vagyok.

Nincsenek megjegyzések: