Hogy beszéljek egy olyan emberrel, aki maga sem tudja, mit akar? Azzal kezdődött, hogy megszólított - csak messengeren, szerintem fél, hogy megharapom. Aztán rövid idő utána fejemhez vágta, hogy túl lapos, amit mondok, ő nem a felszínre kíváncsi. Elkezdtem beszélni arról, mit érzek, erre azt mondta, hogy a válaszát nem tudja kifejezni magyarul, lefordíthatatlan. Próbáltam meggyőzni, hogy elég értelmes vagyok, legalább próbálja meg, de azt mondta, most nincsenek erre órái. Aztán "ha nekem annyira fontos" (sic), akkor majd egy másik alkalommal.
Csessze meg nekem egyáltalán nem fontos. Csak azt akartam elmondani, hogy még mindig sokat jelent nekem, hogy nem akarok most más pasit az életembe, a meglévő másfél több, mint elég. Csak azt akartam elmondani, hogy bár szarul vagyok, de valóban emelt fejjel vállalom, mert ez egy tisztességes döntés következménye. Hogy nem jó a szamár, ha ló nincs. És el akartam ismételni, hogy képtelen vagyok ki-be kapcsolni az érzelmeimet.
Így viszont csak egyszerűen megírtam, hogy a magam részéről lezártnak tekintem a beszélgetést, és nincs türelmem a pikírt megjegyzésekhez. Dühös voltam, aztán szokás szerint csak szomorú. Képtelen vagyok a heves érzelmekre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése