Kánikula

Elméletileg kedves és fontos és reménybeli ügyfélhez mentem volna, de szeretett vezérünk úgy döntött, hogy feltétlenül jelen kell lennie. Természetesen mehetek. Így inkább maradtam, mert mi a búsnak legyünk ott öten, különösen úgy, hogy a véleményemmel a szükséges startégiáról egyedül maradtam. Tulajdonképpen nem is bánom, mert így legalább nem ég a pofám a késés miatt, hiába ugattam ugyanis, hogy csípkedjék magukat, az indulás tervezett idôpontja után fél órával még mindig az irodában voltak. Másrészt viszont talpig prezentációképesen öltözve jöttem, izzadok mint a ló, ahelyett hogy rövidnadrágban és mezítláb lógatnám a lábam.

Kedvenc és szerelmetes kolleginám épp az imént kérdezte, mitôl ilyen kiélt a fejem, reggel még nem így néztem ki. És jó kisfiú voltam, nem küldtem el a picsába.