Folyékony szappan opera

1. rész
Képeket látunk Juanita sanyarú gyermekkorából, amikor anyja helyett vitte a mosott ruhát a padlásra, ment, ment serényen. Aztán a kosár kiborult és Juanita felkiáltott: Bassza meg, kezdhetem előlről!
2. rész
A serdülő Juanitára szemet vetett egy gonosz ember, tapizta, majd értésére adta, hogy szívesebben folytatná a sötétben. Juanita azonban megijedt és elmenekült, majd hideg fejjel ismét elgondolkodott a férfi ajánlatán, és a sötétben elkezdett maszturbálni.
3. rész
Juanita a templomban volt, amint épp rámosolygott a jóságos. Juanita ettől úgy meghatódott, hogy beállt az éppen arra járó apácák közé, és megfogadta, többé nem nyúl magához, egész életét a szegények és betegek szolgálatának szenteli. Hamar kiderült azonban, hogy ezek nem azok az apácák, akikre először gondolt, így amikor egy másik apácacsoport éppen arrajárt, észrevétlenül átállt közéjük.
4. rész
Juanitát az apácák egy nagyvárosi kolostorukba küldték, hogy tanuljon. Végre először volt saját szobája, számítógépe, szolgálati autója, Prada cipője és bankszámlája, mert ő kezelte az adományokat. Ám Juanita ellenállt a pénz csábításának, nem úgy, mint a kedves Alvera nővérnek, akivel hamarosan francia nylevleckéket adtak egymásnak, mígnem egyszer rájuk nyitott a gonosz apátnő, és mindkettejüket kiűzte a gonosz, csúnya nagyvárosba.
5. rész
Junaita a nagyvárosban füvet árult a téren, majd eszébe jutott Don Fernando, akik apáca korában olyan szívhezszólóan bámulta a bokáját. Úgy dönt, felkeresi. Don Fernando eleinte vonakodva, később egyre lelkesebben vizsgálgatta a fent már említett bokát és a hozzá tartozó testrészeket, majd kijelentette, hogy a tüzetesebb vizsgálathoz több idő szükségeltetik, és megkérte Juanitát, hogy költözzön hozzá.
6. rész
Juanita nem hitt Don Fernando szakvéleményének, ezért szakértőkhöz fordult a bokáját és a hozzá kapcsolódó testrészek vizsgálatát illetőleg. Először Don Josét kérdezte meg, aztán Don Mariot, majd Don Filippót, Camillót, Rodrigót, Perezt, Adolfót, Demetriót, Estebánt, Cristobált és Luist, miután pedig a vizsgálati eredményekkel még mindig nem volt teljesen elégedett, Don Juant, Miguelt, Olivierót, Javiert, Marcót, Alejandrót, Pedrót és Carlost is.
7. rész
Azt követően, hogy a szakvélemények minden esetben megegyeztek a bokájáról és a hozzá kapcsolódó testrészeiről, Juanita hirtelen észrevette, hogy Don Fernando öreg és csúnya. Azonban nem hiába nevelkedett apácáknál, Juanita nem akarta megbántani szegény öreg és csúnya Don Fernandót, henem elkezdte neki mondani, hogy mennyire fiatal és szép, mígnem egy nap Don Fernando bemutatta neki a kis Isabelt, aki ezentúl velük élt. Isabel azonban még nagyon fiatal volt, sok gondoskodást igényelt, különösen éjjelente, így egy idő után Don Fernando megkérte Juanitát, hogy költözzön el tőle.
8. rész
Juanita ismét egyedül maradt, de most már tudta, hogy bizony a bokája és a hozzá tartozó testrészei szépek, a szépség pedig hatalom. Nem árult már füvet a sarkon, mert az bizony nem hozott túl sokat a konyhára, ő pedig szép életre vágyott, így felvette a Flores nevet és virágot kezdett árulni a régi helyén. Hamarosan sikerre vitte vállalkozását, már ami az ügyfélszámot illeti, azonban a bevételei messze elmaradtak az előzetesen gondosan elkészített pénzügyi tervtől, mert a szegényeknek és a magányosak ingyen adta a virágot, tehát felhasználva verejtékesen megkeresett kapcsolati tőkéjét, egy remekbeszabott akvizícióval kibővítette tevékenységi körét és elvállat egy aktatranszponátori pozíciót egy korábbi ügyfelénél.
9. rész
Juanita transzponátori képességeire hamar felfigyeltek, így Juanita rövidesen ügyfele székébe ülhetett és immár csak hobbiból árulta a virágokat. Így találkozott Don Ignacióval is, aki üzleti ügyben járt a nagyvárosban és busásan megjutalmazta a virágokért, sőt, másnap és harmadnap is visszatért. Juanita nem bírta tovább, és bevallotta, hogy ő már nem virágárus, hanem aktatranszponátor és nagyon szívesen ad még virágot, akár naponta töbször is Don Iganciónak, teljesen ingyen. Don Igancio ettől úgy meghatódott, hogy megkérte Juanitát, hogy költözzön hozzá.
10. rész
Don Ignaciónak volt azonban egy sötét titka: a másik nagyvárosban, ahol élt, már volt felesége és gyermekei. Ezt nem akarta elmondani szegény Juanitának, azonban egy nap véletlenül Juanita vette fel a telefont amikor Don Iganciót felhívta a felesége és így minden kiderült. Juanita sírt egy kicsit, meg átkozódott és elküldte a picsába Don Ignációt, ám amikor Don Ignacio azt mondta, hogy csak őt szereti, elhitte neki és nem hagyta el őt.
11. rész
Hogy része maradhasson az életének, Juanita elvállalta, hogy irányítja Don Ignacio cégét, amíg az távol van. Nem volt vele sok munka, így egy ideig megtartotta aktatranszponátori állsát, majd elment szócserélőnek egy agymosásra szakosodott kifőzdébe. Mivel azonban Don Ignaciónak is dolgozott, az időnként titokban elvitte a családjához, és bemutatta őt, mint titkárnőjét, azonban Juanita megkérte, hogy ne csináljon többé ilyet, így Don Ignacio, bárhogy is kérte erre a felesége, gyerekei és anyukája, többé nem csinált ilyet.
12. rész
Juanita és Don Ignació így éltek együtt, aztán hirtelen kiderült Don Igancióról, hogy öreg és csúnya. Eddigre azonban már Juanita is megöregedett, bokája már nem volt olyan formás mint régen, a hozzá tartozó testrészekről nem is beszélve, így nem kezdte el mondogatni Don Iganciónak, hogy mennyire szép és fiatal, hanem befogta a pofáját és elkezdett mellényeket kötögetni az ékszerteknőseiknek.