Igen, szeretném megszorongatni Honey buksiját, és jól összeborzolni azt a tüsifrizuráját, ami nem tudom, mitôl áll égnek. Az én hajam még a hyper-super-ultra-extra strong fixálóktól is lekonyul.
A cím lopott, eredeti nyelven nem tudom olvasni a könyvet (hajrá Honey!), akit érdekel magyarul:
http://mek.oszk.hu/01300/01352/01352.htm
Az egyik kedvenc regényem, nem a sûrû visszafojtott erotika és nem a fatalizmusa miatt, inkább a részletekben rejlô humor és tárgyilagosság miatt. Szeretnék ilyen lenni, szeretném azt hinni, hogy ilyen vagyok.
Igen, vár rám egy hosszú beszélgetés, amitôl nem tartok annyira, mint egy másik, régóta érlelôdôtôl. Elôttem az élet, a dolgok csak úgy történnek velünk, nem jók és nem rosszak, csak vannak. Mi tesszük a dolgokat, eseményeket ördögivé és magasztaljuk fel csodákká. Minden nézôpont kérdése, a tó vize sima vagy dermedt, a szél simogat vagy arcul csap, a nap átmelegít vagy perzsel.
Rájöttem, hogy magamról a nagy sietségben, hogy az üzenôfal-funkció teljes lehessen, alig írtam. Vagy pótolom, vagy nem.Mindig kerültem az állandóságot, a kiismerhetôséget, most sem lesz másképp, nem vetem le a bôrömet.
Ami azt illeti, ennek az oldalnak a léte maga az önellentmondás: azért van, hogy segítsen tisztábban látni és láttatni, mégis, létével éppen hogy elfed és megvakít. Hmmm...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése